1 Corinthians 5
1 Széltében az a hír járja, hogy paráznaság van köztetek, még pedig olyan paráznaság, amilyen még a pogányok között sincs, hogy valaki az apja feleségével él.
2 És ti felfuvalkodtatok, nemhogy inkább megkeseredve eltávolítottátok volna közületek, aki ezt a dolgot cselekedte.
3 Mert én, bár testileg távol, lelkileg azonban jelen vagyok; mint jelenlevő, ítéltem már a lelett, aki így cselekedett:
4 hogy a mi Urunk Jézus nevében összegyűlve, ti és az én lelkem, a mi Urunk Jézus hatalmával
5 átadjuk az ilyent a Sátánnak teste pusztulására, hogy lelke az Úr Jézus ama napján megtartassák.
6 Nem jó a ti dicsekedéstek. Vajjon nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?
7 Takarítsátok el azért a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovász nélkül valók vagytok. Mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus megáldoztatott.
8 Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se rosszaság és gonoszság kovászával, hanem tisztaság és igazság kovásztalanságával.
9 Azt írtam nektek ama levélben, hogy ne érintkezzetek paráznákkal.
10 De nem általában e világ paráznáival, harácsolóival, rablóival vagy bálványimádóival, mert hiszen akkor ki kellene mennetek a világból.
11 Most azért megírom nektek, hogy kerüljétek az érintkezést azzal, aki atyafi létere parázna vagy harácsoló vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy rabló. Az ilyennel még együtt se egyetek.
12 Mert mit tartozik rám, hogy a kívüllevők felett ítélkezzem? Nem a belüllevők felett ítélkeztek-e ti is?
13 A kívüllevőket pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.